tudástár

1. NAV az alábbi ellenőrzéseket folytatja le a pénztárgép üzemeltetők tevékenységével kapcsolatban:

Üzemeltetés ellenőrzése:

AEE leárnyékolása, zavaró körülmények megszüntetésének elmulasztása
Napi nyitás és zárás végrehajtása
Éves felülvizsgálat elvégeztetése
Pénztárgépnapló vezetése, helyszínen tartása

Bejelentések teljesítése

• üzembe helyezés
• üzemeltetési hely megváltoztatása
• használat szüneteltetése
• elvesztés, eltulajdonítás stb.

500 ezer / 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság (jogi szabályozása – 2003. évi XCCII. törvény Art. 172.§.)

Online pénztárgépek ellenőrzése:

Helyszíni megtekintés

• A pénztárgép AP száma jól látható (beazonosítás) (új típusok AP „száma” A-val indul – A00100001)
• Fizikai kialakítás vizsgálata (elhelyezés, kijelzők, plomba, stb.)

Adatküldés vizsgálata (próbavásárlás után)

Helyben:

• a revizor lekéri a pénztárgép(ek) adatait a PFR-ből
• ellenőrzi, hogy le van-e jelentve a nyugta, egyezik-e az adattartalom és helyes-e a NAV ellenőrző kód

Utólag:

• a revizor egész nap gyűjti a nyugtákat (fedetten)
• másnap, az irodában ellenőrzi a kapott nyugták lejelentését, adatait, ellenőrző kódját

Rovancs:

• a PFR pontosan megjeleníti, hogy a lejelentett adatok alapján minek kell lennie a fiókban
  (nyitás, értékesítés, fölözés, stb. alapján)

Forgalomszámlálás

• a revizor a helyszínen tapasztalt értékesítéseket veti össze azzal, amit a pénztárgép eltárolt
  (olyan helyen alkalmazható módszer, ahol az értékesítés szembetűnő, pl. utcai gyros árus)

Pénztárgépnek látszó tárgy:

• a revizor kivizsgálja, ha olyan pénztárgépet lát a terepen, ami elvileg nem létezik
• Revizori lekérdezések, adatok több szempont szerinti szűrésének lehetősége egy-egy konkrét időpont vagy időszakra vonatkozóan

1. Pénztárgép bejelentések teljeskörűségének ellenőrzése
2. Alacsony forgalmat regisztráló illetve nem működő pénztárgépek lekérdezése
3. Vásárolt tételek lekérdezése próbavásárlás során
4. Forgalomszámlálás és a beérkezett adatok összehasonlítása
5. Pénzkészlet fizikai ellenőrzése

Egyéb ellenőrzési szempontok (összeollózott cikkek alapján):

• A NAV a számla- és nyugtaadási kötelezettség végrehajtását ellenőrzi. Kiemelt figyelmet fordítanak azon üzembentartókra, akiknél rendszertelenül érkeznek a számlák, például egyes napokon sok, más napokon egy sem.
• NAV elsősorban azt vizsgálja, hogy az adózónak van-e pénztárgép-használati kötelezettsége, továbbá határidőben igényelt-e üzembe helyezési kódot az erre rendszeresített nyomtatványon, és intézkedett-e pénztárgép beszerzéséről.
• Amennyiben már üzembe helyezték az online pénztárgépet, a NAV ellenőrzi, hogy milyen típusú gépről van szó, valamint rendelkezik-e érvényes forgalmazási engedéllyel, bejelentették-e az üzemeltetés helyét, rendeltetésszerűen használják-e, található-e rajta manipulációra gyanút adó jel, sérülés, továbbá, hogy az üzembentartó rendelkezik-e pénztárgépnaplóval, azt a helyszínen tartja-e, megfelelően vezeti-e.
• A NAV eddigi tapasztalata szerint a legtöbb szabálytalanságot a kávézókban, a kocsmákban és egyéb vendéglátóhelyeken tárták fel. A leggyakoribb hibák között szerepel az, hogy egyes tételeket nem ütnek be a pénztárgépbe, vagy megszakítják a nyugtát.

48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 62.§.-63.§. és 2003. évi XCCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) – (176.F §.) Ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az ellenőrzés során feltárt hiányosságok egyes szankcióinak rövid összefoglalója

A pénztárgépek forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, kötelezettségeket a NAV az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései alapján (egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást a hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával) folytatja le.

Ha a hatóság által végzett ellenőrzés során felmerül visszaélés gyanúja észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, akkor a hatóság a pénztárgépet 15 napra bevonhatja, mely időtartam alatt a gépet átadja az engedélyeztetési hatóságnak, aki azt bevizsgáltatja, hogy megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Ezt az ellenőrző vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi. A Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot.

Ha a Hatóság az ellenőrző vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a bevont pénztárgép nem felel meg a követelményeknek, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhető, akkor a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő megjelölésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba előírt határidőben történő kijavítását a Hatóságnak igazolnia kell.

Ha a NAV hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során észleli a visszaélés gyanúját, akkor a pénztárgép tényleges bevonásáig annak a működését blokkolhatja, a blokkolt állapotba helyezés ideje a bevonási időbe beleszámít.

Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a meghatározott követelményeknek nem felel meg a pénztárgép, és ez a hiba befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat, és azt nem lehet kijavítani, kiküszöbölni, vagy a hibát az üzemeltető a kitűzött határidőn belül nem teljesíti, akkor a gépet le kell adni az engedélyező hatóságnak, aki azt megsemmisíti és a NAV-ot erről a tényről értesíti.

Mindemellett a NAV mulasztási bírságot is szabhat ki (NAV honlapjáról letöltött tájékoztató alapján):

A NAV követi és elemzi a pénztárgépek online adatforgalmát, és azoknál a vállalkozásoknál rendel el vizsgálatot, amelyektől gyanúsan kevés vagy netán semmilyen forgalmi adat sem érkezik. A revizorok azokat is ellenőrzik, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, vagy akik a megrendelt online pénztárgépet nem vették át vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki. A mulasztók célirányos kiválasztása – az államkassza érdekein túl – védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat, és ott meg sem jelennek a revizorok, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van.

Azok a vállalkozások, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat – azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól –, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak. A jogkövető piaci szereplőknek és az államkasszának is kárt okozó magánszemélyeket akár 500 ezer forintra, gazdasági társaságokat pedig akár 1 millió forintra is büntetheti a NAV.

FORRÁS

74/2013. (XII. 30.) NGM rendelet 2.§. (a) és (b) pontja, valamint a (2a)§.

A hatósági ár maximalizált ár, így a szolgáltatók – a hatósági áron belül – szabadon állapíthatják meg a havi szolgáltatási díjat. A hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság, valamint a szolgáltatók véleményének figyelembevételével állapítja meg, majd azt évenként felülvizsgálja.

A pénztárgépben működő SIM chip képes bármelyik mobil szolgáltató hálózatára kapcsolódni, így a gép vásárlásával egyidejűleg mobil adatkapcsolatra vonatkozóan szolgáltatási szerződés megkötése szükséges. 

Az online pénztárgép adóügyi ellenőrző egységbe integrált SIM-enként:

• számítógép alapú pénztárgép esetén legfeljebb 2500 Ft/hó,
• nem számítógép alapú pénztárgép esetén legfeljebb 1500 Ft/hó, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

A szolgáltatás szüneteltetésének idejére a hatósági árat nem kell megfizetni, a szolgáltató a szüneteltetés megkezdésekor és a szolgáltatás újabb megkezdésekor sem számíthat fel díjat az üzemeltető terhére.

Viszont abban az esetben, ha a pénztárgép meghibásosodik, vagy bármilyen okból kifolyólag nem használható, de a szüneteltetési eljárást az üzemeltető nem teszi meg, úgy a telekommunikációs díjat erre az időszakra is fizetnie kell, és utólagos jóváírásra sincs lehetőség.

A fentiek alapján látható, hogy csak a szolgáltatási díj maximumát határozták meg jogszabályban, így attól a szolgáltatók lefelé eltérhetnek. A szolgáltatók honlapján a havidíjak fel vannak tüntetve pl.: Mobil Adat Kft, valamint a Telekom is a kiskassza díjcsomagot (kizárólag a nem számítógép alapú pénztárgépekhez) 1500 Ft + Áfa /SIM/ hó összegben kínálja. PC kasszák esetén ez az ár 2500 Ft + Áfa/ SIM/ hó.

Minden pénztárgép (annak az adóügyi ellenőrző egysége) egyedi azonosítóval rendelkezik, melyet AP számnak nevezünk. Az AP szám egy 9 karakterből álló számsor, mely a készülék minden nyugtáján megjelenik. A számsor első három számjegye megegyezik a pénztárgép típusának forgalmi engedély számával, a további hat számjegy a készülék egyedi azonosítását teszi lehetővé.

A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köthetően, a vásárló számára láthatóan, legalább 3 cm-es betűkkel, jól olvashatóan fel kell tüntetni a pénztárgép AP számát!

forrás: 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 60.§-61.§.; 3. melléklet FD) 13. a)

AEE (adóügyi ellenőrző egység): A pénztárgépet fel kell szerelni AEE-vel. Az AEE rögzíti és továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a NAV felé.Az online kapcsolatot biztosító egység mobilinternet révén kapcsolódik a NAV szerveréhez, tárolókapacitással is rendelkezik. 

Az ÁFA-törvény változása¹ 2015. január 1-jétől előírja az online pénztárgépekhez adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatók (Szolgáltató) részére, hogy a szolgáltatás esetleges szüneteltetéséről, megszüntetéséről tájékoztatassák a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).

Az online pénztárgépek adatait a NAV közvetlen lekérdezéssel éri el. Az így megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges online kapcsolat lehetőségét folyamatosan biztosítani kell, ez a pénztárgép üzemeltetőjének felelőssége².

Amennyiben az online adatszolgáltatás azért nem valósul meg, mert a pénztárgép üzemeltetője nem tett eleget a Rendeletben³ előírt kötelezettségeinek, mulasztási bírsággal sújtható. Ez magánszemély esetében 500 ezer forintig, nem magánszemély (pl. gazdasági társaság) esetében pedig 1 millió forintig terjedhet.

A pénztárgép üzemeltetője nem tesz eleget a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének például az alábbi esetekben:

• nem köt szerződést az adatkapcsolat biztosítására egy erre alkalmas szolgáltatóval
• a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató nem biztosítja az adatkapcsolatot
• a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató korlátozza az adatkapcsolatot.

A szolgáltató és a pénztárgép üzemeltetője között kötött szolgáltatási szerződés szerint a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében (AEE) működő SIM modult véglegesen letilthatja a szolgáltató, amennyiben az üzemeltető huzamosabb ideig nem fizeti meg a szolgáltatási díjat. Végleges letiltás esetén a teljes AEE cseréje válhat szükségessé.

A NAV naprakész információval rendelkezik az üzembe helyezett online pénztárgépek működéséről és folyamatosan ellenőrzi az adatszolgáltatást.

A tájékoztató a pénztárgép üzemeltetők informálását szolgálja annak érdekében, hogy az üzemeltetők elkerülhessék az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírság kiszabását.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

1. Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv-t módosító 2014. évi LXXIV. törvény 122. §.

2. Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 178 § (1a) bekezdés

3. 48/2013 (XI.16.) NGM rendelet

FORRÁS